Valamelyest hálásak lehetünk a készítőknek, mert ebben az epizódban egy sor, olyan elemet produkáltak, amelyek inkább többé, mint kevésbé idézték a klasszikus érát. Ehhez pedig beleadtak jó néhány dolgot: szellemeskedést Semir és Paul között (utóbbi végre nemcsak kétdimenziós árnyék a török csődör mögött), autópályás akciókat, rejtélyt, beépüléssel adagolt nyomozást, és ezt megtoldották még egy kis csavarral. Mi vele mégis a gond? Az, kérem szépen, hogy Kai Meyer-Ricks, az epizód rendezője, nem tudta a kelleténél érdekesebbre avanzsálni a történetet és vele együtt az összképet. Ráadásul a fránya kameraállások- és váltogatások, valamint a meglepetésekkel dukálások sem működtek. Éppen ezért sajnos az érdektelenség csapdájába esett a játékidő oroszlánrésze. Mégis megnyugtatok mindenkit: egyszer nézhető szórakozásnak alkalmas! Hiszen ez sorozat legfőbb célja, nem igaz?

10/6